Az eredeti jós aszzonyok javas annyoszonyok voltak.
Javakat és javaslatokat adtak.
Javakat a gyógynövények által. Javaslatokat pedig a kártya, a viasz, a rúnák, vagy más egyéb eszközök révén adtak.
A világ kölünböző területein jósoltak:
-
- Kínában a JiCsinget alkották meg.
-
- Európában a Tarotban olvadt össze két féle kártya
-
- A cigánykártya szintán élethelyzeteket mutat meg előttünk.
-
- Vagy akár a mordern OH és Inuk kártyák is.
Mindegyik közös és fontos jellemzője, hogy sors elemzésre alkalmas, de nem jövendőmondásra.
Vagyis azt tudja megmutatni, jelenleg hol vagy az életedben és hol vannak elakadásaid, arra pedig útmutatást tud nyújtani az univerzum.
Maga a szó Javas -> Jós
“Jav” = jó
Müller Péter – Jóskönyv c. művéből idéznék:
” A prófétálás persze nem jövendőmondást jelent, hanem minden esetben azt, hogy a látó megmondta az embernek, hogyan éljen, mi az, ami “áldott”, s mi az, ami “átkos”; vagy más szavakkal: mi az ami “rossz”, s mi az, ami “jó” jövendőt érlel.
Innen ered a mi nagyon pontos “jóslás” szavunk.
Megmondja, mi az, ami számunkra “jó lesz”.”
Ugyan így megfigyelhető más nyelveken is a jó (good) és a termék/javak/áru szó kapcsolata (goods)
A jósasszony, amikor jósolt igazából egyfajta Árnyékmunkára (Shadow work) késztette a problémával hozzá fordulót.
Késztette a problémájának feltárására, gondolkodásra, más aspektusok megimserésére, és az autentikus én megélésére.
Tehát maga a jóslás szavunk messzebb áll a jövendőmondástól,
és közeelebb áll a segítői konzulens munkához.
